Mi a vérszegénység magas vérnyomása

Bőrünk egészséges, rózsaszínes színét a bőr ereiben található vér mennyisége, minősége valamint a bőr ereinek szűkülete befolyásolja.

Amennyiben a bőr, az ajkak illetve a látható nyálkahártyák elhalványulnak, elvesztik vöröses színüket, sápadtságról beszélünk. A sápadtság lehet körülírt vagy kiterjedt, nemcsak a bőrön, hanem a nyálkahártyákon is észlelhető.

Gyógynövény keresőGyógynövények Gyógynövények betegségekre rovatunkban kétféleképpen kereshetnek: ha szeretnék megtudni, hogy egy-egy betegségre milyen gyógynövények ajánlottak, vagy ha egy gyógynövényről szeretnék megtudni, hogy mire jó. Ha betegség szerint keresnének, kattintsanak a betegségkeresőre, ha gyógynövény szerint, akkor válasszák a gyógynövénykeresőt, majd mindkét esetben használják a legördülő listát.

A sápadtság, mint tünet hátterében sokféle ok állhat. Krónikus sápadtságot általában a vérképzőrendszer valamilyen betegsége okoz, mely kialakulhat hiánybetegségek, tumorok, mérgezések következtében.

A vérszegénység, azon belül is a vashiányos vérszegénység az egyik leggyakoribb ok, mely krónikus sápadtsággal járhat. Ilyenkor a hemoglobin és a vörösvértestek mennyiségének csökkenéséből adódik a halványabb bőrszín és a sápadt nyálkahártyák.

Vashiány kialakulásához hiányos vasraktárak, vas iránti fokozott igény, elégtelen vasbevitel, felszívódási zavar, illetve akut vagy krónikus vérvesztés vezethet.

Számos fertőzés, krónikus gyulladás, rosszindulatú daganatok, előrehaladt stádiumú vesebetegségek okoznak vérszegénységet, sápadtságot.

Sápadtság vérszegénység nélkül Bizonyos szívbetegségek, típusos angina pectoris mellkasi fájdalomnagyon magas vérnyomás, véráramfertőzés, akut, nagyobb volumenű vérvesztés esetén hevenyen alakulhat ki sápadtság.

Ilyen esetekben hevenyen alakul ki vérellátási elégtelenség. Körülírt és átmeneti sápadtsággal járhat a Raynaud jelenség, amikor hideg hatására az ujjak elfehérednek, majd elkékülnek. Alacsony vércukorszint, cukorbetegség esetén is sápadt lesz a bőr.

Heves fájdalomérzet hatására szintén elsápadunk, főként hasüregből kiinduló problémák esetén. Nem minden sápadt ember vérszegény azonban, s nem minden sápadtság jelent betegséget.

A bőrerek vérellátásának tónuszavara okozhatja az alkati eredetű sápadtságot. A hosszas álldogálás, levegőtlen, zsúfolt helyiségben, érzelmi okok — különösen arra érzékeny mi a vérszegénység magas vérnyomása — a vér megoszlásának zavarát idézik elő, így átmeneti sápadtság alakulhat ki. Halvány lesz a bőrszín, ha tartósan zárt helyiségben tartózkodunk.

A bőr és a bőralatti szövetek rosszabb vérellátása okozza az idősek jellegzetes sápadtságát. Az erős dohányosok szintén gyakran sápadtak az oxigénhiány következtében.

Amennyiben a vérben alacsony a vörösvértestek száma vagy a hemoglobin-koncentráció vérfesték-sűrűség csökkenése révén romlik ezek oxigénszállító képessége, akkor vérszegénységgel állunk szemben. Ha pedig a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik, sokféle kórkép kialakulhat. A vörösvérsejteket a csontvelő termeli, élettartamuk nagyjából nap. Ahhoz, hogy a szervezet a szükséges mennyiségben tudja előállítani, elsősorban vasra, folsavra, B12 vitaminra és egyéb vitaminokra is szükség van. Ha ezek bármelyikéből nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség, hiányanémiáról beszélünk.