Az ortosztatikus hipertónia az
A szédülés tünetei és okai hipertónia esetén Szédülés tünetei A magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek gyakran panaszkodnak szédülésről.
Ezt a tünetet is nagyon jellemzőnek tartják a hipertóniára, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egyrészt sokkal gyakoribb a szédülés, mint a vérnyomás-emelkedés, másrészt a szédülés jelentkezése és mértéke általában valemidin és magas vérnyomás mutat összefüggést a vérnyomás pillanatnyi nagyságával. Megint csak egy olyan tünet tehát, mely az általános hiedelemmel ellentétben nem igazán jellemző a magas vérnyomásra, és semmiképpen sem használható fel annak eldöntésére, hogy a vérnyomást kezelni kell-e vagy sem.
EXTRA AJÁNLÓ
Szédülés okai Mindennapos orvosi tapasztalat, hogy a szédülés leggyakoribb oka a nyaki csigolyák elmeszesedése, ami néha meglepően fiatal korban 30 év körül is elkezdődhet.
Az ilyen eredetű szédülés legjobb terápiája a nyaki izmokra, ízületekre alkalmazott fizikoterápia és gyógytorna.
További, és a vérnyomástól független oka lehet még a szédülésnek az agyerek elmeszesedése, valamint a fülben levő egyensúlyozó szerv károsodása. Ezek megállapítása, kivizsgálása és kezelése szakorvosi feladat.
Gyógyszerek hatására bekövetkező szédülés Külön kell megemlékezni arról a szédülésről, melyet bizonyos vérnyomáscsökkentők szedése kapcsán tapasztalnak a hipertóniás betegek.
Egyes gyógyszerek Dopegyt, Sanotensin, Sanegyt, Minipress különösen hajlamosítanak arra, hogy a vérnyomás a testhelyzet változtatásakor ülő vagy fekvő helyzetből felkelve hirtelen nagyon erősen csökkenjen. Elvben bármelyik vérnyomáscsökkentő okozhat ilyen mellékhatást, ha valaki különösen érzékenyen reagál a gyógyszerekre, de a fent felsorolt szerek nagyon gyakran kiválthatják ezt a kellemetlen, és gyakran veszélyes tünetet, mely akár rövid eszméletvesztést is okozhat.
- A hipertónia kezelésére szolgáló létesítmények
- Az alacsony vérnyomás nem öl A helytelen információ viszont megbetegíthet.
Oka az, hogy a gyógyszerek részben kikapcsolják azt a szabályozó rendszert, mely szervezetünkben gondolkodik a vérnyomás azonos szinten tartásáról testhelyzetváltozás közben. Mivel elsősorban az agy vérellátását kell a keringésnek biztosítani, felálláskor, amikor a nehézségi erő hatására a vér fejünkből a lábunk felé igyekezne, a nyakon, pontosabban az agyba vezető főütőéren levő kis érzékelőszerv jelzi a vérnyomás-szabályozó központnak, hogy kezd a vérnyomás veszélyesen csökkenni.
Szédülés elkerülése Ugyanakkor a szív is erősebben és szaporábban kezd verni, biztosítva így a vérnyomás szinten tartását az ortosztatikus hipertónia az agyban. A gyógyszerek ezt a védekező reflexet gyengíthetik, és ezért zuhan le a vérnyomás felálláskor, néhány perc múlva a vérnyomás helyre szokott állni, és a gyógyszert szedők ortosztatikus szédülése ellen is lehet védekezni, ha a beteg lassan áll fel, illetve fekvésből az ortosztatikus hipertónia az csak felül, és megvárja, hogy a gyengébben működő vérnyomásszabályozó reflexnek ideje legyen a keringő vért a felső testfél elsősorban az agy felé átcsoportosítani.
Általában másodperc, késéssel gyógyszert szedő betegen is helyreáll a vérnyomás felálláskor. Érelmeszesedés is lehet a szédülés oka Itt említjük meg, hogy ortosztatikus hipotónia előfordulhat gyógyszer szedése nélkül is, ha valakinél az érelmeszesedés megtámadja azt a kis érzékelőszervecskét, mely időben tudja jelezni a vérnyomásszabályozó központnak a vérnyomás csökkenését.
Az ilyen eleve túl érzékeny betegek természetesen egyáltalán nem szedhetnek olyan gyógyszereket, melyek ezt a hajlamot fokozhatják, és általában nagyon óvatosan kell adagolni a többi vérnyomáscsökkentő szert is.
