A köles előnyei a magas vérnyomásban
A köles és a hajdina egykor a mindennapi étkezés része volt, majd a kenyérgabonák megjelenése után erősen háttérbe szorul a fogyasztásuk.
Napjainkban sokan próbálják visszahozni a köles előnyei a magas vérnyomásban a két értékes gabonát a köztudatba, hiszen a köles előnyei a magas vérnyomásban összetevőik, tápanyagtartalmuk ideális a szervezetünk energiával való feltöltésére.
ELFELEDETT GABONÁK: KÖLES ÉS HAJDINA
Köles A köles a legtáplálóbb gabonaféle, amelynek fogyasztása a kenyérgabonák megjelenésével Európában erősen visszaszorult - ám Ázsiában és Afrikában napjainkban is fontos élelmiszer. Főleg kásaként közkedvelt, de kenyér is készíthető belőle, búza- vagy rozsliszttel keverve.
Felhasználható még lepény- és palacsintasütésre, és mivel jól duzzad, ételek sűrítésére is alkalmas. Egészséges, mert Az egyetlen a köles előnyei a magas vérnyomásban, amelyik teljes értékű fehérjéket tartalmaz. Lúgos kémhatású, emellett értékes telítetlen zsírsavakat és kevés keményítőt tartalmaz. Nem okoz gázképződést, könnyen hipertónia és hipotenzió egyszerre. Gazdag vitaminokban és olyan ásványi anyagokban, mint a fogakat védő fluor, a haj, a bőr, a körmök, a szem és az érfal egészségét védő szilícium.
A népi gyógyászat adatai szerint, a köles rendszeres fogyasztásával megelőzhető a megfázás, influenza és a bronchitisz. Élettani hatásai: Rendszeres fogyasztása késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, kiváló vashiányos állapotoknál, savtúltengésnél.
Gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét. Karbantartja az erek falát, az emésztőrendszert.
- A klasszikus ketogén diéta ajánlása a arány, vagyis 4 egység zsiradékra egység szénhidrát és fehérje jut.
- Propolisz fogyasztásának előnyeiről - olvasson el mindent most.
Megelőzi a fogszuvasodást és segít a fogak zománcának megvédésében. Sok szilíciumot tartalmaz, ami a szervezet védekezőképességét fokozza.
- Apró, de sok tápanyagot tartalmaz: köles Ez az apró mag, a köles, annak ellenére, hogy mennyire kicsi, rengeteg egészségügyi előnnyel rendelkezik.
- Különösen a 31 és 50 éves kor közötti generációnak, akiknél nagy az esély, hogy nem kapják meg a szervezetük a szükséges teljes kiőrlésű gabona féléket, vagy például a barna rizst.
- Magas magnéziumtartalma segíthet csökkenteni a vérnyomást és a szívroham vagy sztrók kockázatátfőleg érszűkület esetén.
- A szív magas vérnyomása normális
- Köles: kiknek és hogyan érdemes fogyasztani? - Netamin Webshop
- A köles eredete A köles az egyik legősibb termesztett gabonaféle, amely Kína területéről terjedt el a világban.
Tartalmaz még nátriumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és vasat, ill. B karotint, B1 és B2 vitamint.
A köles az egyetlen gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett 7 aminosavat tartalmaz és lúgos kémhatású, ezért különösen alkalmas betegeknek és növésben levő fiataloknak, gyermekeknek. Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi, könnyen emészthető.
Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot tartalmaz. Vese és hólyaggyulladásra is jól alkalmazható, a lép gyógyszereként ismerik.
Propoliszról általában
Az ásványi anyagok közül legtöbb benne a kálium, ami a szívizom ritmusát és működését szabályozza, majd megtalálható benne a sejtek regenerálódásához szükséges magnézium és a vas, valamint a szellemi munkához szükséges foszfor, ami egyben védelmet nyújt a depresszió és fáradtság ellen is. A köles rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a megfázást, influenzát és a bronchitiszt.
Emellett erősíti a hajat, a körmöket, véd a fogszuvasodástól és biztosítja a szép arcbőrt. A hajdina Bár a keserűfű-félék családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez sorolják, hiszen barnás-feketés terméshéjjal borított, három-élű, legömbölyített gúla alakú szemtermését a búzához hasonlóan fogyasztják.
Őshazája Ázsia, Közép-Európába csak a középkorban, a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el.
Köles: kiknek és hogyan érdemes fogyasztani?
Táplálkozás-élettani, illetve a különböző kórképek diétájába való beépíthetősége szempontjából a hajdina magja mind makro- mind pedig mikroelem összetevőit tekintve kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik. Rosttartalma más gabonafélékhez viszonyítva kiemelkedően magas. Ennek jelentőségét alátámasztja az OÉTI között végzett felmérése, mely szerint a hazai lakosság szénhidrát- és ezen belül, élelmirost-fogyasztása messze elmarad a nemzetközi ajánlásokban szereplő értéktől.
Jelentős élelmirost-tartalma miatt, a bél-perisztaltika növelése és a tranzitidő lerövidítése révén hatékonyan alkalmazható a népbetegségnek számító székrekedés étrendi kezelésében is. A fokozott rostbevitel koleszterin-szintet csökkentő hatása már régóta ismert és bizonyított.
Egyes esetekben pl. A hajdina rendkívül magas kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkezik.
Előnye még kifejezetten alacsony nátrium és viszonylag magas káliumtartalma is, így sikeresen építhető be a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomásos diétába.
Magas rutintartalma miatt már őseink is gyógynövényként használták a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére. A nyomelemek közül vasban, rézben és cinkben bővelkedik. Igen értékes vitaminforrás, hiszen szinte az összes B-vitamin fajtát tartalmazza, e mellett E-vitamin tartalma is jelentős.
Köles: a lúgosító finomság
Élettani hatásai: A hajdina antioxidáns hatású flavonoid és rutin P-vitamin tartalma miatt kapilláris vérzések, és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén is javasolható jótékony élelmiszer. Ráadásul az élelmi rostok növelik a szervezet inzulin-érzékenységét is, így a hajdina fontos alkotórésze lehet a cukorbetegek diétájának is. A fehérlisztből készült termékek kiváltása érdekében a hajdina a Candida albicans fertőzöttek étrendjének is részét képezheti, mivel fedezheti a kórképben megnövekedett B-vitamin- és nyomelem-szükségletet is.
A hajdina magas diétás rosttartalmánál fogva jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába. A rostok ugyanis csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét és az éhségérzetet.
WOW0821240209BLCLJLLLML
A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dió ízt és illatot kölcsönöz.
A főzési idő lerövidítésére elkészítés előtt néhány órára be is áztathatjuk, majd kását, köretet, levesbetétet készíthetünk belőle, de felhasználhatjuk tészták, gabona fasírtok, sütemények, palacsinták és egyéb finomságok készítéséhez is.
Évszázados megfigyelés, hogy a hajdina a leginkább melegítő hatású gabona, így fogyasztását a népgyógyászatban különösen a hűvösebb hónapokban javasolták.
Forrás: www. A Kulcs a tápanyagokhoz című könyv képessé tesz arra, hogy eldöntsd egy ételről, hogy mennyire lesz előnyös számodra és mennyire nem. Vásárolj be úgy, hogy az étrended megváltoztatása valóban javítsa az életminőségedet.
